Csakis úgy teremthetünk békét ezen a bolygón, ha készek vagyunk az egész világot „a mi családunknak” tekinteni. Keblünkre kell ölelnünk és meg kell csókolnunk minden embertársunkat, táncolnunk és játszanunk kell velük. Le kell ülnünk, vagy kéz a kézben kell sétálnunk, hogy kedélyesen – olykor elérzékenyülve – beszélgessünk. Mert ha megtesszük ezt, akkor belátjuk, hogy minden ember szép, remekül kiegészítjük egymást, és szegényebbek lennénk egymás nélkül. Mert a kijelentés: „Ismerlek, éppolyan vagy, mint én!” általánosabb értelmet nyer, valahogy így: „Ez az én családom, és jóban-rosszban kitartok mellette.”

Stan Dale

(forrás: Jack Canfield, Mark Victor Hansen: Erőleves a léleknek)