Warning: A non-numeric value encountered in /chroot/home/fittnokh/csodaselet.hu/html/wp-content/plugins/eu-cookie-law/class-frontend.php on line 107

László Ilona: Veled

Néha nem ismerek magamra. Verseket olvasok és festményeket nézegetek. Milyen érdekesen változik az ember. Régebben ezek annyira nem érdekeltek, talán az iskolai irodalmi és rajzelméleti „kényszerrabiga” miatt.
Most pedig mindkettő szépségét felfedeztem…. Néha látok olyan festményeket és olyan verseket, amik összecsengenek, így éreztem ennél a kép és versrészlet párosnál is. 🙂

*

*

László Ilona: Veled

Hozzám nőttél észrevétlenül,
Beépültél húsomba, vérembe,
Itt élsz velem legbelül,

Tested lenyomata beégett testembe.Szemeid néznek vissza tükrömből,
Mosolyod lebeg az éjszakában,
Ajkad mesél vágyról, szerelemről,
Ismertelek már egy más világban.

A szeretetnek vagy örök szelencéje,
Flastrom az összes sebemre,
Az odaadás forró, édes kemencéje,
Nyugtató csók a lelkemre.

Nem tudunk semmit a jövőről,
Csak tobzódunk önfeledten a mában,
Pillanatokat lopunk az időből,
S a végtelent leljük egymás karjában.

Hozzászólhatsz a témához, vagy Hivatkozhatsz bejegyzésünkre.

Szólj hozzá, mondd el a véleményed!

A weboldal sütiket (cookie) használ, hogy a biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. Az oldal további olvasásához kérem engedélyezze a sütiket. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close

ADATVÉDELEM