„A legnagyobb télben tanultam meg, hogy legyőzhetetlen nyár lakozik bennem.” (Albert Camus)
Posts Tagged ‘idézetek’
Mennyire szeretlek …
Igézve álltam, soká, csöndesen, És percek mentek, ezredévek jöttek, – Egyszerre csak megfogtad a kezem, S alélt pilláim lassan felvetődtek,
Bocsáss meg és légy hálás ellenségeidnek is!
„Megbocsátani annyit jelent, hogy belátod: a téged ért sérelem nem a véletlen műve. Akár karmikus következménye lehet valamely korábbi cselekedetednek, akár olyan lecke, amit csak azért vállaltál magadra, mert más módon nem sikerült megtanulnod valamit, mindenképpen szükséged volt rá.
A rózsa
„Egy rózsa éjjel-nappal a méhekkel álmodott, de a valóságban egy sem pihent meg a szirmain. A virág azonban tovább álmodozott. Hosszú éjszakáin elképzelte, hogy az eget ellepik a méhek, és sorra leszállnak, hogy megcsókolják őt. Így tudta kibírni másnapig, amikor a napsütésben újra kinyílt.
Köszönet Istennek
„Látásunkat azzal köszönhetjük meg legjobban Istennek, ha segítő kezet nyújtunk a sötétben tapogatódzó embertársunk felé.” /Helen Keller/
Amikor igazán boldogok vagyunk …
„Amikor igazán boldogok vagyunk, nem keressük az örömöket. Csak a boldogtalan emberek összpontosítanak az örömökre. A boldogság része a természet törvényének.” /Victoria Boutenko/
Ismerd fel tudatlanságodat!
„A tudás megszerzése felé vezető úton az első lépés az, hogy felismerjük tudatlanságunkat.” /Lord David Cecil/
Legyen a belső kétszer annyi!
” Legyen a belső mindig kétszer annyi, mint a külső mindenestől. Némelyeknek csak homlokzatuk van, mint a befejezetlen házaknak, amelyek tovább építésére már nem volt pénz: a bejárat palotát mutat, a lakás vityillót… ” / Gracián /
A falak …
„A falak, melyeket magunk köré építünk, hogy távol tartsák a szomorúságot, kizárják az örömöt is.” /Jim Rohn/