Ábrányi Emil TE KIS VIRÁG… Te kis virág, kit ő tépett le nékem, Már haldokolsz s leejted szirmodat. Halálodat siettetem – bocsáss meg! Mert csókjaimmal hervasztottalak! De bár hervadt, nem doblak el magamtól, Nem hagylak durván eltaposni, nem! Jer, halj meg ott, ahol szerelmét őrzöm, Oltárra teszlek -: halj meg szívemen! – 1881. –