Vámosi Nóra: Néma könnycsepp Szemből, szívből lassan pereg, Arcom szélén megpihen, Hízó, néma, hulló könnycsepp, Nem ért téged senki sem.
Posts Tagged ‘vers’
Vámosi Nóra: Szenvedély
Vámosi Nóra: Szenvedély Vad szenvedély fűti testem, Égeti a szívem-lelkem. Ragadjon el bűvös mámor, Érezd csókom bársony szádon!
Vámosi Nóra: Ne hagyd!
Vámosi Nóra: Ne hagyd! Ne hagyd, hogy megdermedjen, Hogy merevvé vetemedjen, Szeretetté szenderedjen, S halkan elcsendesedjen!
Vámosi Nóra: Álmomban…
Vámosi Nóra: Álmomban… Álmomban, mint két barát, Sétáltunk a réten át. Lemenő nap sugarában, Arany-piros varázsában.
Vámosi Nóra: Kérlek…
Vámosi Nóra: Kérlek… Nyugodt létem gondolatok szövik át, Hol csendesek, néha vad viharrá vál’. Ki nem mondott szavak szívembe égnek, Gyötrő hévvel fűt a didergő télben.
Vámosi Nóra: Angyal voltam álmomban
Vámosi Nóra: Angyal voltam álmomban Kék angyal voltam álmomban, Égi mezőkön játszottam. Kék sugárból szőtt kötényem, Csillogott a friss fövényen.
Vámosi Nóra: Szerelem ez?
Vámosi Nóra: Szerelem ez? Ülök némán, Sűvít a csend, Szívem mélyén Bomlik a rend.
Vámosi Nóra: Szállok a dallal
Vámosi Nóra: Szállok a dallal Fénylelked csupa szép dallam, Szállok ma én is a dallal. Verseid szárnyain szállok, Olvasom, meg nem is állok.
Vámosi Nóra: Szeretnélek…
Vámosi Nóra: Szeretnélek Szeretnélek … végtelenül… Csókolnálak … féktelenül… Magamat adnám Neked… fesztelenül… Élvezném minden percét… esztelenül…
Dálnoky Erzsébet: Virágot sír a csönd
Csodálatos ajándékot kaptam ma Dálnoky Erzsébettől! A „Virágot sír a csönd” című verseskötetét. Egyszerűen nem jutok szóhoz, annyira gyönyörű versek találhatók benne. Zsóka blogján (dalzso.freeblog.hu) már olvastam néhány versét, de így nyugalomban leülve, papírról olvasva, a könyvét kézben tartva egészen más érzés.