Vámosi Nóra: Elmondanám

Elmondanám, hogy mit érzek,

Bár szóval kifejezni nem tudom.

Énekelném dallal Néked,

Bár szégyenlősen elbújok.

Lerajzolnám, lefesteném,

Kiszínezném én Néked,

De azt is csak elrejteném

Szekrényem mélyébe.

Rímekbe faraghatnám,

Mi szívemben kavarog,

Kitárnám lelkem, hogy lásd

Mi bensőmben mocorog.

Mit tegyek, ó, mondd,

Hisz kitör csaknem ajkamon,

Némaságba meredni?

Nem segíthet bajomon.

Nincsen szó, se kép, se dal,

Nincs rá emberi fogalom,

Megtartom tán önmagamnak,

Vagy ha jő egy alkonyi fuvalom…

És mindazt, mi bennem feszül,

S a külvilágba menne,

Felteszem pihe szárnyára,

S elküldöm szívedbe.

De addig itt tombol bennem,

ha utat nem tör, végem.

Mi bennem rejlik, annyira

Elmondanám Néked.

2012. november 16.