Vámosi Nóra: Porszem a ködben

Porszem a ködben,

Ez vagyok.

Nem hagyok

Mély lábnyomot.

Porszem a ködben

Hangtalanul,

Porszem a ködben

Láthatatlanul.

Javára a világnak, mondd

Így hogy legyek?

Annyi jót, mit szeretnék,

Hogy tegyek?

Küldj egy fényes

Sugarat nékem,

Megsokszorozom,

Szétszórom fényed.

Beragyogjuk a

Szürke világot,

Csókkal ébresztünk

Minden nyíló virágot.

S eloszlik a köd is

Hangtalanul,

A fénnyel utazunk majd,

Láthatatlanul.

De most még, mi láthatatlan,

Önmagában nem ragyog.

Hisz csak egy piciny porszem a ködben…

Igen, tudom, ez vagyok.

2012. nov. 15.